Olasz jelnyelven szólalt fel Kósa Ádám az EP plenáris ülésén

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, akinek anyanyelve a magyar jelnyelv, az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén olasz jelnyelven szólalt fel. A különleges hozzászólás jelképes értelmű volt: Kósa az olasz jelnyelv hivatalos elismertetéséért emelt szót.

Az olasz jelnyelv (Lingua dei Segni Italia, LIS) hivatalos elismertetéséért folyó küzdelemben Kósa már hosszabb ideje aktív. Idén januárban Rómában olasz kormányzati tisztviselőkkel tárgyalt és az olasz parlamentben rendezett magas szintű konferencián is felszólalt, példaként állítva Magyarországot, ahol az Alaptörvény a magyar kultúra részeként védi a magyar jelnyelvet. Az EP plénuma előtt Kósa ma szolidaritása jeléül használta az olasz jelnyelvet, hogy ezzel biztosítsa támogatásáról azt a több, mint hatezer olasz siketet, akik november 20-án Rómában azért vonultak utcára, hogy a LIS elismerését követeljék Matteo Renzi kormányától.
 
Kósa emlékeztetett: a jelnyelv elismerése területén hazánk Európa élvonalába tartozik, amelyben vitathatatlan szerepe van a civil szférának. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége ugyanis aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a magyar törvényhozásban már 2009-ben törvény szülessen a jelnyelv használatáról. Európai parlamenti képviselőként pedig Kósa saját, óriási többség által támogatott, a fogyatékos emberek mobilitásáról és befogadásáról szóló jelentésével az európai politika napirendjére is felvetette a jelnyelv használók ügyét.
 
A néppárti politikus egyben utalt arra, hogy Magyarország a fogyatékossággal élő emberek előtti infokommunikációs akadályok lebontásában is élen jár. Hazánkban idén március óta elérhető a KONTAKT tolmácsszolgáltatás, amely a siket és nagyothalló személyeket kapcsolja össze online videó alkalmazás segítségével halló embertársaikkal, így előbbiek társadalmi befogadása mindennapi valósággá válik. A JelEsély program révén pedig az MTA Nyelvtudományi Kutatóintézetében egyedülálló nyelvtudományi kutatás zajlik a jelnyelv egységesítése és közoktatásban való széleskörű bevezetés érdekében. „Magyarország jó úton halad afelé, hogy hazánkban minden siket és súlyosan nagyothalló ember előtt megszűnjenek azok a társadalmi akadályok, amelyek eddig különösen az oktatásban és a munka világában tapasztalhatóak voltak” – hívta fel a figyelmet Kósa Ádám.
 
Háttér: A jelnyelvek, amelyeket szerte az Unióban legalább egymillió ember használ anyanyelveként, jelentős helyet foglalnak el az Európai Unió gazdag nyelvi palettáján, de csak néhány tagállam ismeri el saját nemzeti jelnyelveit alkotmányos szinten: Magyarország (2012 óta) Finnország (1995 óta), Portugália (1997 óta) és Ausztria (2005 óta). Belgium holland és francia nyelvű közösségeiben, valamint Dániában, Németországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Norvégiában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban a jelnyelveket egyéb intézkedések és törvények által ismerték el hivatalos nyelvként. Ezzel szemben az olasz jelnyelvet egyelőre csupán területi nyelvként fogadják el, sőt még arra is vannak törekvések, hogy ne is nyelvnek, hanem egyszerű „kifejezésmódnak” tekintsék. A Kósa Ádám által kezdeményezett Brüsszeli Deklaráció, melyet 2010-ben valamennyi európai siket szövetség ünnepélyes keretek között írt alá az Európai Parlament épületében, rögzíti, hogy a jelnyelv használatához való jog elidegeníthetetlen alapvető emberi jog.