Egyéb

Magyar példa Európa számára a fiatalkori munkanélküliség kezelésében

Magyar példa Európa számára a fiatalkori munkanélküliség kezelésében

2014. 07. 16.

Felszólalásában Kósa Ádám hangsúlyozta: mindent meg kell tennünk a fiatalok minőségi képzése érdekében, hiszen a McKinsey Global Institute 2012-es elemzése szerint jelenleg is 70 millió felett van a munka nélkül lévő fiatalok száma a világon és még a fejlett gazdaságokban is várható további 32-35 milliónyi képzetlen fiatal megjelenése 2020-ig.

A néppárti politikus kiemelte, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon enyhült a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt 2 évben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, annak ellenére, hogy a fiatalok még mindig a Gyurcsány-Bajnai kormányok súlyos örökségével néznek szembe. Kósa emlékeztetett: Magyarországon a 2012-ben indított Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében megvalósuló intézkedések következtében a munkáltatói teher mértéke minden 25 év alatti munkavállaló bruttó bére után 14 és fél százalékkal csökkent, pályakezdők esetében pedig két éven át 27 százalékkal, mindez 100 ezer forintig. Az új intézkedés csaknem 200 ezer fiatalt érintett. A pályakezdők kedvezményeit tartalmazó START-programban az első évben havonta átlagosan majdnem 28 ezer fiatalt foglalkoztató munkaadó részesült.

A néppárti határozattervezet – amely a végleges határozat alapjául szolgált – világos alapelveket fektetett le, melyek összhangban állnak a magyar kormány 2010 óta követett politikájával: duális szakképzési rendszer fejlesztése, a felsőoktatási rendszer átalakítása a reáltárgyak irányába, az újraiparosítás szükségessége. 2012-től Magyarország a harmadik helyen van az ipari beruházások GDP arányát illetően, messze megelőzve az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot is (10-13%-kal) és néhány százalékponttal Németországot is. Végezetül az Európai Ifjúsági Garancia keretében Magyarország a négy leghátrányosabb régióban élő fiatalok részére biztosít támogatást 2015 végéig.

Háttér: Az Eurostat adat alapján a fiatalok munkanélküliségi rátája a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt 2008-ról 2009-re ugrott meg több mint 6 és fél százalékkal (26,5%-ra). A 2012-ben bevezetett intézkedéseknek köszönhetően azonban 2013 és 2014 között közel 8%-ot javult ez a mutató (2014. február: 20,7%). A fiatalok foglalkoztatási rátája Magyarországon 2008-ban még csak az európai átlag (37%) fele (18%) volt. Ez az arány 2013-ra Magyarországon 1 százalékpontot javult, mialatt az EU-ban 5%-kal csökkent. Hasonló tendenciák tapasztalhatóak az aktivitási ráták tekintetében is: 2008-ban ez a mutató az EU-ban 44,3% volt, ami 2013-ra 42,2%-ra csökkent, míg hazánkban ugyanennyivel (2,2%-kal) nőtt (25%-ról). A hazai Európai Ifjúsági Garancia Program (2014-2020 közötti periódusra 220 milliárd Ft) és a 6 milliárd eurós Európai Ifjúsági Kezdeményezés (ebből a Magyarországra eső forrás nagysága: 15 milliárd forint, ami további 15 milliárd forinttal fog kiegészülni az Európai Szociális Alap forrásaiból) célcsoportjai: a 4 leghátrányosabb régióban élő 15-24 évesek és a teljes releváns népesség 77%-át fogja elérni 2015 végéig.

Strasbourg, 2014. július 16.