Kósa Ádám, az Európai Parlament első siket képviselője
2011. 12. 16.
184 cm magas, termetes férfi. Arckifejezései dinamikusak, akárcsak ujjainak mozdulatai. Bár nem ejt ki egy szót sem, mégis jó szónok benyomását teszi. Kósa úr azért látogatott Japánba, hogy bemutassa a testi fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó európai politikát. Tokióban jelnyelven szólt a japán országgyűlés tagjaihoz és a japán néphez.
"Egy elöregedő társadalom nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkoztasson testi fogyatékossággal élőket és ne hasznosítsa a bennük rejlő lehetőségeket."
Mióta 2009-ben Kósa Ádámot az első siket képviselővé választották, a 27 tagú Európai Unióban a 23 hivatalos nyelv mellett egyidejű jelnyelvi tolmácsolást is használnak.
A politikus Budapesten született, siket szülők gyermekeként, ő maga születése óta nem hall. Ügyvédnek készült, "hogy felszámolhassa a diszkriminációt", de egyetemi óráin nem volt jelnyelvi tolmács. Társai jegyzeteit kérte kölcsön, s erőfeszítése jutalmául 2005-ben megvalósította álmát.
Azonban hiába tett meg minden tőle telhetőt ügyfeleiért, ezzel nem tudhatott változtatni a fogyatékkal élő emberek munka- és életlehetőségeit korlátozó társadalmi valóságon. Így amikor váratlanul esélyt kapott a politikában való bizonyításra, nem hezitált.
Tokióban sétálva úgy tapasztalta, hogy a testi sérüléssel élő emberek jobb beilleszkedéséhez a tárgyi feltételek, így az utcákat szegélyező Braille-szerű járdaburkolat, biztosítottak. A kormány sajtótájékoztatóin jelnyelvi tolmács is részt vesz, júliusban pedig egy új törvény értelmében a jelnyelvet önálló nyelvként ismerték el. Mindezek miatt kissé csalódott volt, hogy Japánban gyakorlatilag nincsenek siket politikusok. "A kihívásokkal azok vannak leginkább tisztában, akik maguk is ebben a helyzetben vannak. Nem engedhetjük meg, hogy mások részvételünk nélkül döntsenek rólunk." - mondta.